- és akkor ezeknek a számoknak a köbe... Köbük. Köbe?
 - Köbjük.
 - Köbje?
 - Köbüki.

Ma is tanultam valamit, ha túl sokat röhögsz a barátnődön, mert gimnazistával jár, karmikus büntetésed, hogy összejössz egy tizenegyedikessel.

Take Your Skin Off [I was frozen today!]:
a wuthering heightsban
van egy hely
amit úgy hívnak, hogy
Thrushcross Grange
brontenéni nem volt barátja az emberi nyelvnek

Tegnap kicsit elolvadtam, hogy milyen okos a Zénó, vagy húsz percig nézegettük az Őszi böngészőt - sok színes mindenféle rajz, kutyák, emberek, sütőtökök, maga a könyv feleakkora, mint a gyerek, úgyhogy már az is elképesztően cuki, ahogy cipeli felém - és amikor a kutyára mutatott, és mondtam, hogy vauvau, akkor nemes egyszerűséggel kiröhögött, és sokszor mondta közben, hogy vauvau (hát persze, hogy vauvau, ezt ki nem tudja, azt mondd meg inkább, hogy mit mond a sütőtök)

Múlt héten meg a babzsákfotelt (méretének háromszorosa) próbálta meg a feje fölé emelni, miközben kacagva azt kiabálta nekem, hogy KUKUKUKU. Jó, ez nem feltétlen azt támasztja alá, hogy milyen okos, viszont nagyon vicces volt.

Jaj de jó, blogosjáték, köszi! Ez volt az első gondolatom, aztán elkezdtem összeírni, és rendkívül megrémített a tény, hogy milyen egy rettenetes anyagias teremtés vagyok, úgyhogy gyorsan kitöröltem. Anyukám ebben a pillanatban kérdezte, hogy mit kérek karácsonyra, és a kettővel ezelőtti olvasásdolgot igenis erőltetni akarom, úgyhogy mondtam, hogy könyvet, méghozzá. Összeraktam listát (éljen a BookDepository), zömmel Gaimanek vannak rajta, meg DaddyLikey Winona könyve (szomorú, hogy ennyire hülye picsa vagyok, de azt tényleg nagyon szeretném), meg a két kimaradt Christopher Moore. És akartam Boszorkányokat meg Fantastic Mr Foxot (magyarul, mert néha szeretek lusta lenni), de utóbbi csak a bookline-on (asszem ott is antikvár), előbbi meg egyiken se. Botrány.

Azzal a ténnyel most ne számoljunk, hogy az ágyam mellett van még vagy 15, amit el kellene olvasni.

Még ha úgy is indul a szerda reggel, hogy undorító, víz jön mindenhonnan és elestem a metróban, hirtelen mennyit szépül attól, hogy Nádasdy Ádámmal találkozom a liftben, és elbeszélgetünk arról, hogy ronda az idő és szétjött az esernyőm. Ő erre megjegyzi, hogy mert biztos egy kecses, nőies darab, nézzem csak meg az övét, az egy rakéta, akár fel is tudná emelni (gyorsan megegyezünk, hogy Mary Poppins is menő ezzel a trükkel), és mondjuk letehetné egy déltengeri szigeten. Majd még kissé kuncogva hozzáteszi, hogy dehát milyen kínos lenne, hogy nincs nála fürdőnadrág.

Elfelejtettem olvasni. Nagyon rossz belegondolni, hogy még néhány évvel ezelőtt is meglehetősen gyorsan haladtam könyvekkel, és nem három hónapig olvastam valamit. Az időutazó felesége miatt jutott ez most eszembe, mert láttam a trailerét moziban, és nagyon nem tetszett, pedig a könyvnek még csak az elején tartok (és mióta tartok csak az elején...), félek, hogy nyálas lesz és Claire túl vinnyogós. Nem fogom kibírni persze, hogy ne nézzem meg, de legalább azelőtt nem, hogy befejezném. Egyszer már sikerült ilyet csinálnom, nem néztem meg addig a Gyűrűk Urát, amíg nem olvastam el mind a hármat - de ott ez ösztönzőleg hatott, mert borzasztóan látni akartam a filmet. Most meg semmi sem hat ösztönzőleg, az lesz a vége, hogy utoljára harmadikban alkalmazott szankciókat fogok elővezetni magammal szemben (akkor még tudtam olvasni, csak a Kincskereső kisködmönt gyűlöltem), és nemtom, kijelölök naponta két órát, hogy akkor olvasunk.

Nincs sajnos energiám sokat foglalkozni a Haloweenjelmezemmel, pedig tegnap este megbeszéltük, hogy kellene tartani igazi Slutoweent, azzal a megkötéssel, hogy csak állatoknak öltözve lehet megjelenni, például kurvás víziló, kurvás csótány, kurvás harcsa és kurvás rája.

A szintaxisleckeírás (szintaxislecke-írás?) harmadik órájában az Emese szájából "Ennek nem volt gyerekszobája?" hangsúllyal hangzott el ez a mondat:

Ez nem tanult grúzul!?

A mai nap eddigi legnagyobb eredménye, hogy csetelés közben néha sikerült az egész szmájlit elküldenem elsőre. Bár biztos nagyon sokatmondóan csillogtak a szemeim : is. (És ezt minden keserű felhang nélkül mondom, nagyon is megbecsülöm ezt az eredményt. Ninnya vagyok. (Ninjä))

julis: anyukánk salátát csinál a lefolyóban
julis: fél napja mókázik a dugulással
julis: már öntött bele ecetet, forróvizet, sót
Veve: :D
Veve: a takarítós tévénéniknek* nincs valami ötlete?
Veve: szappanos répalé

*Anyukám pedig csalódott a televízióban. Látott ugyanis egy műsort, amiben nénik úgy szedtek le ötezer éve odaszáradt koszt, hogy krumplira tettek mosogatószert, kipróbálta, és képzeljétek, nem történt semmi. A Veve megemlítette neki a házivízilovakról szóló dokumentumfilmet, én meg javasoltam, hogy inkább pihenjen egy kicsit, és keressen egy műsort, ahol retekkel pucolnak vécét.
(magamtól idézek, jaj.)

Belle & Sebastian: Another Sunny Day

...nagyon sok nagyon finom dolgot ettem

...remélhetőleg most már tényleg megjegyeztem, miért nem kóser a zsiráfhús, kivéve, ha fénykarddal vágnánk le

...kicsit megkínoztam agnust - nekem kényelmes volt az ő cipője, csak fordítva nem (legközelebb ránézek a lábamra azelőtt, hogy hazaérnék)

...összehasonlítottam a FarmVille-t és a Country Story-t

...bejelentkeztem alie (?) Fejősévájára

Péntek este mondjuk fél kilenckor úgy döntöttem, hogy mégis el kell mennem Tiger Lilliesre, mert nyűgös vagyok és hisztis. Ezután uszkve fél órával írt SMS-t a BB (aki éppen Tiger Lillies koncerten volt), hogy ott a Nádasdy és a Rebrus. Itt egy kicsit szentségeltem, hogy miért nem tudtak a másnapira menni, de később ki fog derülni, hogy így is elég jól jártam.

Szombat. A Bálint valami titokzatos hatodik érzékkel megsejtette, hogy cselekvésképtelen vagyok (vagy csak simán kurvajófej), és elment nekem jegyet lőni, de nem volt, úgyhogy én még eggyel idegbetegebb lettem. Nem baj, majd a Trafó előtt. Hát, lett is, a közreműködésem nélkül, mert én 20 percet késtem a megbeszélthez képest (és természetesen megint kikapcsolt a telefonom, csupa öröm velem helyekre járni). De mire odaértem, a Bálint és a Vurga az idegesség legcsekélyebb jeleit sem mutatva vidáman álldigáltak egy oszlopnál a jegyemmel a kezükben. (<3) (A lépcsőre kellett volna ülnöm, ezért későn is engedtek be, de amíg vártam, a BB foglalt helyet elöl, a Vurga meg vicces arcokat vágott, hogy nevessek. <3)

A koncert fantasztikusan kurvajó volt, voltak az Örkényes színészek is, úgyhogy most már tényleg meg kell nézni a Jógyerekek képeskönyvét. (A Fidgety Phil kifejezetten jól sikerült magyarul szerintem.)

Amiért pedig jól jártam: a BB már pénteken ígérgette, hogy fel fog menni dobolni -  műsor egy pontján meghalt a dobos, és megkérdezték, hogy van-e a közönségben valaki, aki beugrana helyette, de sok volt az ismerős, és nem merte, de ha csak a Vurga meg én vagyunk, majd akkor. Én ettől egyszerre voltam szkeptikus és nagyon besózott, úgyhogy majdnem felsikítottam, amikor a dobos összeesett. Amikor a Bálint bekiabált, hogy ő menne, akkor nem csak majdnem. És a lelkesedésem gyakorlatilag semmit nem csökkent azóta. ABÁLINTASZÍNPADONVOLTATIGERLILLIESSEL!!! (Hajnali háromkor azt mondta a buszmegállóban, hogy kiírhatom én előbb ezt Facebookra, és ő csak annyit ír, hogy én majd milyen izgit fogok, na ekkor asszem elkezdtem tapsikolni.)

Egyrészt természetesen csodás dolog az internet, fantasztikus, hogy letölthetek sorozatokat (isten ments, nem cisnálok olyat), de közben leírhatatlan szenvedést okoz. Nagyon nehéz nem elolvasni mindent előre Wikipédián, hanem szépen megnézni rendesen, és kivárni, amíg megtudom.

De én TUDNI AKAROM, hogy ki cylon és ki nem!

Már nagyon sokan írtak szépeket előttem, és nekem különben is nagyon késő van (azért az milyen vicces volt, amikor összeraktam a kis fejemben, hogy az agnus, akit olvasok, nyelvészetszakos, ahova járni akarok, és íméleztünk is valamit arról, hogy ugye az elméleti nyelvészet az tényleg az, aminek gondolom, és mutatott képet a Rebrusról), szóval igazából csak azt akartam írni, hogy megnyalogatta a táskámat.

1000. :)

Idén valamiért egy újfajta elmebetegségem jelentkezett, és mikor sorozatos Cubee-kat találtam, kitaláltam, hogy milyen tökjó lenne ilyet csinálni a bébetűsöknek Junkie Pride-ra. Dexter és Dwight között szépen megkértem a barátaimat, hogy ha megint ilyen remek ötletem támadna, akkor keverjenek le nekem egy hatalmas pofont, de nagyon cukik lettek és igazából egész szórakoztató csinálni. Ki van nyomtatva még egy Jack Skellington...

Képek:

Sose tudtam, mivel kéne visszavágni a szembenlakó néninek, amikor kurvahangosan hallgatja, hogy hétmásodpercazélet. Ma végre megtaláltam a megoldást - legalábbis az elképedő arcából nagyon úgy tűnik.

Firefox alatt nem annyira akar beillesztődni a videó. Úgyhogy ittenvan: The Tiger Lillies: Fidgety Phil

- az a magánhangzós szöveg miért ismerős nekem?

A Trefortkertben mentem épp, alig kilátva a taknyomból, ésakkor szembejött a Miklós, mankóval (mert térdműtétje volt, de tökre jól van, meg is mutatta, hogy tud állni fél lábon is meg minden), mondam neki, hogy nem megyek a délutáni órájára hapci, és beszélgettünk egy kicsit az egészségi állapotunkról.

Csodálatos volt.